Spots 
Gyakorlatilag eredménytelenül zárult a Transparency International Hungary (TIM) adatkérése 45 darab, 1500 milliárd forintnyi közpénzt felszívó magántőkealap privát befektetőinek a kilétéről. Az adóhatóság által vezetett nyilvántartás ugyanis jogsértő módon hiányos és pontatlan, felelős azonban nincs.
Az átláthatatlanságra hivatkozva zárta ki augusztusban az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász Zrt.-t egy csaknem 65 milliárd forintos uniós hálózatfejlesztési pályázatból. A Tisza-kormány által megszigorított törvény szerint a zártkörű alapoknak, így a magántőkealapoknak is, július 31-ig kellett volna jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, hogy kik a végső haszonhúzóik, de kaptak öt nap türelmi időt. Az Opust is tulajdonló Status Energy Magántőkealap azonban ezután sem szerepelt a nyilvántartásban.
Már ebből az egy esetből is jól látszik, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak a kiléte nem derül ki egy csapásra. A TIM 45 magántőkealap és kezelőik tényleges tulajdonosaira, és azok pontos tulajdonosi minőségére (szavazati és egyéb elsőbbségi jogaira) lett volna kíváncsi, ezért nyújtott be még júliusban adatigénylést. Az eredmény lesújtó lett, a nyilvántartás hiányos, ellentmondásos, pontatlan.
A jelek szerint már az elsődleges adatgyűjtőknél, a pénzintézeteknél is súlyos gond van, mert számlanyitáskor nem tisztázzák kellő alapossággal és részletességgel ezeket az adatokat, ezért aztán feltölteni sem tudják azokat a szabály szerint az adóhatósági regiszterbe – vélekedett a HVG-nek Zeisler Judit, a TIM szakpolitikai vezetője, aki az egész adatigénylési macerát levezényelte. https://hvg.hu/360/20260723_transparency-feljelentes-asz-kozpenz-magantokealap-ner https://hvg.hu/360/20260723_transparency-feljelentes-asz-kozpenz-magantokealap-ner
Pedig nagyon fontos lenne, hogy végre mindenki láthassa, kik azok a privát befektetők, akik megbújnak a 45 darab, Magyarországon nyilvántartásba vett, állami részedéssel rendelkező magántőkealap és az azokat menedzselő 26 alapkezelő mögött. Ezekben a magántőkealapokban ugyanis összesen 1536 milliárd forint befektetési kötelezettséget vállalt az Orbán-kormány, azaz ennyi közpénzt rejtett el ide – hangsúlyozza a TIM közleménye. Az állami szereplők, köztük pont az MFB is úgy fektetett be milliárdokat, hogy a társbefektetők kiléte homályban maradt, s az alapkezelők végső tulajdonosai is összetett, a valódi haszonhúzók elrejtését lehetővé tevő struktúrák mögé bújtak.
A 45 érintett magántőkealapból 12, a 26 szóban forgó alapkezelőből pedig 9 nem szerepelt a szeptember 11-ei lekérdezéskor a NAV nyilvántartásában, vagyis a magántőkealapok negyede, az alapkezelők közel harmada hiányzott.
A találat hiánya arra utal, hogy „nem érkezett adatszolgáltatás” – indokolta a NAV a TIM-nek. További 8 alapkezelő és egy magántőkealap neve annyira hibásan szerepelhetett, hogy ezeket semmilyen keresés alapján nem lehetett megtalálni.
A tényleges tulajdonosok a jogszabály szerint azok a természetes személyek, akik a gazdasági társaságokban és más szervezetekben legalább 25 százalékos részesedéssel, szavazati vagy irányítási joggal rendelkeznek. Az adataik közzétételét az uniós pénzmosás elleni szabályok teszik kötelezővé minden tagállamban. Magyarországon 2021-től regisztrálta őket a NAV, csakhogy utóbb a magántőkealapokra vonatkozó adatokat kivették a rendszerből – nyilván a kormányközeli kivételezettek bújtatása érdekében. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarországgal szemben, ezért az Orbán-kormány pontosította a szabályokat, de úgy, hogy a befektetőkre vonatkozó adatokat csak az idei, 2026-os országgyűlési választásokat követően legyen kötelező közzétenni. Ezeket a szabályokat szigorította tovább a Tisza-többségű parlament.
A TIM által lekérdezett magántőkealapok esetében mindenhol hibásan vagy hiányosan jelent meg a tulajdonosok pontos érdekeltségének a megjelölése is.
Csaknem kétharmad részben nem a zártkörű alapokra vonatkozó érdekeltségeket jelölték meg, hanem például gazdasági társaságok vagy bizalmi vagyonkezelők tulajdonosi kategóriáit vették alapul. További több mint 20 százaléknál pedig még a régi, már nem hatályos szabályok szerint adták meg a magántőkealap tényleges tulajdonosát, vagyis nem a befektetési jegyek tulajdonosát, hanem például az alapkezelő vezetőit nevezték meg. „Így tehát a megkapott adatok, éppen arra vonatkozóan nem adtak támpontot, amire kerestünk: hogy kik a magántőkealapok befektetői” – összegezte a TIM.
Gyakorlatilag eredménytelenül zárult a Transparency International Hungary (TIM) adatkérése 45 darab, 1500 milliárd forintnyi közpénzt felszívó magántőkealap privát befektetőinek a kilétéről.