Spots 
Az érdeklődés hátterében a svájci felsőház szerdai döntése áll, amellyel múlt hét szerdán megszavazták a szigorúbb tőkekövetelményeket, ezek a bank becslése szerint mintegy 18 milliárd dollárnyi többlettőke bevonását tehetik szükségessé.
A svájci képviselők a múlt héten olyan javaslatot támogattak, amely előírja, hogy a svájci nagybank külföldi leányvállalatait 90 százalékban elsődleges alapvető tőkével (CET1) kelljen fedezni.
Az UBS által szorgalmazott megoldást – amely 50 százalék CET1 és 50 százalék kiegészítő alapvető tőke (AT1) bevonását tette volna lehetővé – elutasították. Az AT1 tőke bevonása a pénzintézet számára lényegesen olcsóbb lett volna.
A svájci kormány a Credit Suisse 2023-as összeomlását követően kezdte kidolgozni az új bankszabályozást. Az eredeti elképzelés még 100 százalékos CET1-fedezetet írt volna elő a külföldi leányvállalatok esetében, amit az UBS túlzónak tartott. Az elfogadott 90 százalékos követelmény ugyan valamivel enyhébb, de a bank számára továbbra is jelentős terhet jelent.
Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter a voksolás előtt hangsúlyozta, hogy a legmagasabb minőségű tőke a legfontosabb védvonal bármilyen válsághelyzetben, Svájc pedig nem vállalhatja az UBS esetleges összeomlásának kockázatát, mivel a bank mérlegfőösszege meghaladja a svájci gazdaság teljes teljesítményét.
Az UBS élesen bírálta a döntést. A hitelintézet közleményében kompromisszumot nélkülöző politikai döntésnek nevezte a szavazást, amely álláspontja szerint nem kezeli a Credit Suisse összeomlásának valódi okait. Sergio Ermotti vezérigazgató már a voksolást megelőző napon kijelentette, hogy a 90 százalékos CET1-követelmény torzítja a bank versenyhelyzetét, ezért elfogadhatatlan kimenetelnek tartja azt.
Colm Kelleher, az igazgatótanács elnöke arra figyelmeztetett, hogy a bank újragondolhatja a svájci székhelyét, amennyiben a tőkeszabályok túl szigorúnak bizonyulnak. A törvényjavaslat most az alsóház elé kerül, a végső döntés pedig várhatóan 2027-ben születik meg.
A Semafor pénteki értesülései szerint a UBS vezetése ismét elkezdte a belső egyeztetéseket arról, miként csökkenthetné a svájci szabályozásnak való kitettségét, akár egy külföldi bankkal történő esetleges fúzió révén.
Karin Keller-Sutter svájci pénzügyminiszter a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a székhely áthelyezése valószínűtlen, mivel az költségesebb lenne az új tőkekövetelmények teljesítésénél, ráadásul jogilag is rendkívül bonyolult folyamat lenne. A UBS egyelőre nem kommentálta a sajtóértesüléseket. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
Az érdeklődés hátterében a svájci felsőház szerdai döntése áll, amellyel múlt hét szerdán megszavazták a szigorúbb tőkekövetelményeket, ezek a bank becslése szerint mintegy 18 milliárd dollárnyi többlettőke bevonását tehetik szükségessé.