Spots 
Fényévekre van egymástól a végső döntéseket meghozó felek álláspontja az Európai Bizottság tavaly készített agrártámogatási javaslata kapcsán. A bürokratikus átfutási idők miatt már most is az utolsó órákban járunk ahhoz, hogy 2028-tól életbe léphessen az új rendszer, de a kompromisszumos lezárásnak még a nyomai sem látszanak.
Magyarország számára óriási a tét, mert ahogy ebben a cikkben bemutatjuk, fekszenek az asztalon számunkra igen kellemetlen változásokat hozó javaslatok is. Márpedig megfelelő támogatási szint nélkül a klímaváltozás miatt az idén már egyébként is katasztrofális évet záró hazai agrárium pénzügyileg is elég hamar súlyos helyzetbe kerülhet.
A legfontosabb kérdés magyar szempontból az, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban, azaz 2028–2034 között lesz-e felső határa a földalapú (azaz a megművelt terület nagysága alapján számolt) támogatásoknak. Jelenleg ugyanis nincs, és ebből az következik, hogy ha lesz, akkor csökkenteni fogja a nagy gazdaságoknak járó összegeket.
Az Európai Bizottság 100 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon 36-37 millió forint) limitet javasolt, márpedig ez nagyon jelentős vágás lenne a magyar mezőgazdaság meghatározó szereplői számára. Jelenleg 700 hektár környékén van az a határ Magyarországon, amely felett már több mint 40 millió forint (alapszintű) támogatás jár évente, és legalább 1500 nagy gazdaság is lehet, amely a Bizottság által javasolt limit fölé kerülne.
Ha ez így maradna, akkor támogatási szempontból az új rendszer gyakorlatilag lefejezné a magyar agrárium leginkább versenyképes nagy cégeit. A terv azonban számos tagországban és az előkészítés soron következő döntéshozó szervében, az Európai Parlamentben is heves ellenállást váltott ki.
Norbert Lins EP-képviselő, az ügy jelentéstevője júniusban egyrészt 500 ezer eurós (180-185 millió forint) plafont javasolt, és ahogy most a G7-nek adott exkluzív interjúban kiemelte, fontos különbségnek tartja azt is, hogy ő az egész Unión belül egységesen, határokon átívelően és természetes személyekre vonatkoztatná a limitet. Ez nekünk körülbelül azt jelentené, hogy csak a 150-200 legnagyobb magyar gazdaság kerülne a limit fölé, illetve azok a kisebbek (ha vannak ilyenek), amelyek olyan tulajdonosi körhöz tartoznak, amely az Unióban összességében túllépi a határt.
A természetes személyekre vonatkozó korlátot általában az Egyesült Arab Emírségek királyi családjának (a világ egyik leggazdagabb famíliájának) a példájával szokták indokolni.
Az al-Nahján dinasztia az egyik állami alapján és annak európai leányvállalatain keresztül hat év alatt összesen 71 millió euró uniós támogatást kapott
a Közös Agrárpolitika (KAP) büdzséjéből, miután Romániában, Spanyolországban és Olaszországban is nagy területeket vásárolt fel.
„A problémát az jelenti, hogy vannak olyanok, akik csak befektetésnek kezelik a támogatások lehívását, és ők persze nem szeretnék, ha ez csökkenne. Jelenleg a támogatások nemzeti kifizetőhelyeinek adatai nincsenek összehangolva, pedig szerintem ez lenne az adófizetők érdeke, és én ezek alapján kötném a felső limitet természetes személyekhez” – erősítette meg Lins kérdésünkre.
Fényévekre van egymástól a végső döntéseket meghozó felek álláspontja az Európai Bizottság tavaly készített agrártámogatási javaslata kapcsán.