Spots 
A 2024-ben a kormány és a szociális partnerek között megkötött hároméves bérmegállapodás értelmében elvileg 2027-ben a minimálbérnek 14%-kal kellene emelkednie. A hároméves alkuban a béremelési ütemterv feltételeként rögzített indikátorértékek (bruttó átlagkereset növekedése, GDP-növekedés, infláció) alakulása azonban elmarad a célértékektől.
A GDP-növekedés mértéke önmagában is 2,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a várt, így mi is azzal számolunk, hogy a felek újra fogják tárgyalni a minimálbér-emelés mértékét – közölte Zai Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének gazdasági alelnöke.
Ettől függetlenül a jelentős béremelés előtt még nem teljesen zárna be minden kaput a szakszervezeti vezető. Az indok pedig az, hogy a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tavaly született megállapodás azt is tartalmazza, hogy 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50 százalékát. A matematika könyörtelen szabályai szerint az idei évben végbement alacsonyabb – az eredetileg tervezett 13 helyett 11%-os – minimálbér-emelés miatt, jövőre nem is 14, hanem 18%-kal kellene emelni a legalacsonyabb fizetéseket.
„Ez már önmagában is egy közel 380 ezer forint értékű minimálbért indukálna. (…) Nem biztos, hogy ezt elbírja a magyar gazdaság most, különösen, ha azt nézzük, hogy számos más, egyébként kifejezetten magas bér is a minimálbér alapján kerül meghatározásra” – mondta Zai Zoltán.
„Viszont a gazdasági miniszter részéről elhangzott, a minimálbérre vonatkozó adócsökkentési ígéret alapján azt gondoljuk, hogy nettó értékét tekintve a minimálbérnek 2027-re el kell érnie az átlagbér felét. Ez azt jelenti, hogy jövőre a minimálbér nettó értéke 20%-kal is nőhet az idei évihez képest” – emelte ki a szakszervezeti vezető. Korábban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter valóban nyilatkozott arról, hogy az új kormány 15-ről 9%-ra csökkentené a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó terhét.
A 2027-es költségvetést ugyanakkor, valószínűleg csak év vége felé terjeszti be a kabinet, hiszen még az idei büdzsé sincs teljesen egyenesben, az októberben kezdődő bértárgyalásokon pedig még nem biztos, hogy a kormányzat szereplői minden információ birtokában lesznek majd arról, hogy bevállalható-e a legalacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadó csökkentése.
Megszólalt a miniszter is „Felül kell vizsgálni a korábban megkötött hároméves bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változása miatt” – közölte Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán még pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülése után. Ennél sokkal több minden egyelőre nem derült ki, mert Kármán András pénzügyminiszter az ülésen ugyan részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról, de konkrét számok nem hangzottak el az esetleges új béremelési terveket illetően. Mi legyen a garantált bérminimummal?
Zai Zoltán elmondta azt is, hogy a minimálbéren foglalkoztatott dolgozókhoz képest a munkavállalók jóval nagyobb részét, közel 800 ezer embert érintő garantált bérminimum esetében a Munkástanácsok Országos Szövetsége azt gondolja, hogy annak idén nagyobb mértékben kell nőnie, mint az átlagbérnek, hiszen az elmúlt években az ennél folyamatosan alacsonyabb volt.
Így a garantált bérminimumot kereső dolgozók jövedelme egyre jobban leszakadt az átlagbérektől, pedig a munkavállalók közel 20%-a tartozik ebbe a körbe. Mindeközben a minimálbér fokozatosan zárkózik fel a garantált bérminimum mellé
Bár a szakszervezeti vezető ezt nem mondta ki, de a két legalacsonyabb fizetési típus közeledése komoly bértorlódást és ezzel együtt feszültséget okozhat azoknál a cégeknél, ahol sok a képzetlen, vagy az alacsony képzettségű, de szakmunkásnak számító dolgozó.
A 2024-ben a kormány és a szociális partnerek között megkötött hároméves bérmegállapodás értelmében elvileg 2027-ben a minimálbérnek 14%-kal kellene emelkednie.