Spots 
Ismét elbukott Nicușor Dan román államfő jelölése a kormányfői tisztségre, miután Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormánya a szükséges 233 támogató szavazat helyett csak 182-t kapott. Ezzel a május óta tartó romániai kormányválság újabb fejezete zárult le, amivel gyakorlatilag egy lépésre került az ország az előrehozott választásoktól.
A legújabb fejlemények tükrében úgy tűnik, hogy az amerikaiakat is maga mögött tudó Szociáldemokrata Párt (PSD) áprilisban előbb kilépett a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és az RMDSZ-szel közösen alkotott kormánykoalícióból, majd májusban a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) szövetkezve meg is buktatta Ilie Bolojan kabinetjét. Azóta korlátozott jogkörű ügyvivő kormánya van az országnak, a PNL elnökének, Bolojannak vezetésével, de a költségvetés kiigazításának megszavazása és a 2027-es költségvetés elfogadása miatt egyre szorít az idő, kell a teljes jogkörű végrehajtó hatalom.
A májusi kormánybuktatás óta viszont hiába próbálkoznak új kabinet elfogadtatásával, mert sehogy sem jön össze a szükséges szavazatszám. Nicușor Dan államfő előbb Eugen Tomac elnöki tanácsost bízta meg kormányalakítással, de parlamenti párt nélküli politikusként esélye sem volt megszereznie a szükséges támogatást, végül visszaadta a megbízatást. Ezek után a PNL Bolojan-ellenes szárnyának egyik vezetőjét, Adrian Veșteát kérte kormányalakításra az elnök, de neki sem lett meg a szükséges szavazatszám.
Az államfő a nyár közepén új javaslatot kért a pártoktól. A PSD-sek az elnöküket, Sorin Grindeanut tették volna meg kormányfőnek, míg a PNL–USR–RMDSZ koalíció a liberálisok egyik EP-képviselőjét, Siegfried Mureșant javasolta. A parlamenti erőviszonyok és a pártok egymást kizáró feltételei miatt a kormányalakítási tárgyalások nagyon gyorsan holtpontra jutottak, az államfő esélyt sem látott egy sikeres szavazásra, ezért nem javasolt miniszterelnököt, inkább nyári szünetre mentek, a Bolojanék pedig ügyvivő kormányként látták el a feladatokat. A pártok feltételei azóta se nagyon változtak, érdemes felidézni őket: a PNL és az USR összezárt, és nem támogat olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz; a szociáldemokraták csak egy kisebbségi PSD-kormányt vagy egy PSD köré szerveződő kormányt támogatnak;
az RMDSZ nem akar olyan parlamenti kormánytöbbségbe kerülni, amiben a szélsőjobboldali AUR, a putyinista SOS Románia, vagy a két pártból időközben kilépett képviselők és szenátorok is részt vesznek; az AUR nem szavaz meg olyan kormányt, amelyben nem vesz részt; a PNL, USR és az RMDSZ pedig nem akar közösen kormányozni az AUR-ral.
Az őszi ülésszak szeptemberi kezdetével Nicușor Dan ismét konzultációra hívta a pártokat, konstatálta, hogy továbbra sem közeledtek az álláspontjaik, beolvasott neki, hogy végre vegyék már komolyan Románia helyzetét, majd Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.
„Nem körvonalazódik parlamenti többség, ezért úgy döntöttem, hogy a tisztségre azt a személyt javaslom, aki a legtöbb támogatást kapta a konzultációk során: Siegfried Mureșant” – mondta az államfő, akinek a döntése kisebb meglepetést is okozott, hiszen már a többség egy lehetséges PSD-kormánnyal számolt.
Az már az első pillanattól egyértelmű, hogy Siegfried Mureșannak a PSD-vel kell megegyeznie a kormányalakításhoz, de a tárgyalások (vagy inkább nyilatkozatháború) alatt nem közeledtek az álláspontok, minden nap egy új esély volt a pártok politikusainak, hogy válogatott sértéseket vágjanak egymás fejéhez. Szóval a szerdai szavazás előtt gyakorlatilag mindenkinek egyértelmű volt, ebből nem lesz új teljes jogkörű kormány. Ezzel együtt végigcsinálták a folyamatot, ami nem teljesen következmények nélküli.
Románia alkotmányának előírásai szerint, ha az államfő két jelöltjét sem szavazza meg a parlament miniszterelnöknek, akkor az államfő feloszlathatja a törvényhozást. Sőt, vannak olyan vélemények, amelyek szerint az elnöknek nem csupán lehetősége, hanem kötelessége is feloszlatni a parlamentet.
„A két Ház elnökeivel és a parlamenti csoportok vezetőivel tartott tanácskozás után Románia Elnöke feloszlathatja a Parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis azután, miután az legalább két bizalmi szavazati kérelmet már elutasított” – olvasható az ország alkotmányának hivatalos magyar fordításában. A két hónapos határidő már rég eltelt, de a második bizalmi szavazás csak most szerdán volt, hiszen Eugen Tomac jelölése a jogszabályok szerint nem számít, mert a kabinetjéről nem szavazott a parlament. Adrian Veștea, majd most Siegfried Mureșan jelöléséről már igen, ezzel pedig egy lépésre kerülünk az előrehozott választásoktól. Akkor előrehozott választások jönnek?
Ismét elbukott Nicușor Dan román államfő jelölése a kormányfői tisztségre, miután Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormánya a szükséges 233 támogató szavazat helyett csak 182-t kapott.