Spots 
Csütörtökön tartja következő ülését a Magyar Nemzeti Bank alapítványi botrányával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság, és ezen a tervek szerint meghallgatják Bánki Eriket és Kósa Lajost. A tiszás Csőszi Attila vezette bizottság már szeptember elején eldöntötte, hogy kettejükkel kezdik a meghallgatások sorát. A döntést akkor azzal indokolták, hogy
Bánki Erik volt a parlamenti gazdasági bizottsága elnökeként az „elvesztette közvagyon jellegét” törvény kezdeményezője (ez mondta ki, hogy az MNB alapítványaiba szervezett több száz milliárd forintnyi vagyon nem közvagyon, amit aztán az Alkotmánybíróság felülbírált);
míg Kósa Lajos az akkori kormánypárti Fidesz-KDNP frakció vezetőjeként egyrészt felelős azért, hogy ezt a törvényt az akkor kétharmados parlamenti többség elfogadta, illetve Bánki mellé kiállva az évezred magyarázatát adta arról, miért kell 266 milliárdot kivenni az adófizetők zsebéből.
Igaz, a két volt fideszes politikus meghallgatásáról döntő ülésen a KDNP-s Hargitai János azt állította, hogy – az egyébként hozzá hasonlóan mohácsi kötődésű – Bánki csak epizódszereplő volt a történetben. Arról beszélt, hogy nem a Bánki-féle, hanem egy másik jegybanktörvény-módosítás tette lehetővé az MNB-nek gazdasági társaságok és alapítványok létrehozását. Csakhogy a jegybanktörvénybe már annak 2013-as elfogadásakor belekerült, hogy az MNB „többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre”.
A vizsgálóbizottság egyébként a meghallgatások mellett dokumentumokat is kikért, előbb az Állami Számvevőszéktől, majd a Magyar Nemzeti Banktól. Ez utóbbi elnöke, Varga Mihály – aki 2016-ban fideszes képviselőként maga is megszavazta a Bánki-féle törvényjavaslatot – 30 000 oldalnyi dokumentumot juttatott el a bizottsághoz szeptember közepén.
A bizottság korábbi ülésein már felmerült Matolcsy György, Matolcsy Ádám, illetve Orbán Viktor meghallgatása is, róluk azonban eddig nem döntöttek. Ahogyan arról sem, hogy meghallgassák-e a jegybanki felügyelőbizottság korábbi tagjait, aminek ötletét szintén felvetették az egyik ülésen. Ez történik, amikor gyenge minőségű mesterséges intelligencia szoftver egy fideszes pártvezetővel találkozik.
A KDNP-s Hargitai János szerint csak mellékszereplő volt az „elvesztette közpénzjellegét” törvényt előterjesztő Bánki Erik, de nem mondta meg, hogy ki volt a főszereplő. Mindkét törvényt az összes szavazat kétharmadával verték át a kormánypártok.
Miközben a bizottság Fidesz-KDNP-s tagjai igyekeznek lassítani a munkát, az exfideszes jegybankelnök készségesen segíti a tényfeltárást.
Az MNB adatait titkosító törvényjavaslat nemcsak százmilliárdokról szól, de forradalmasítja azt is, ahogy a korrupcióról beszélünk. Ez ugyanis természeti szükségszerűség a Fidesz szerint.
Csütörtökön tartja következő ülését a Magyar Nemzeti Bank alapítványi botrányával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság, és ezen a tervek szerint meghallgatják Bánki Eriket és Kósa Lajost.