
Kiszivárgott: itt vannak a vagyonadó részletei!
Elkészült a vagyonadóról szóló részletes pénzügyminisztériumi előterjesztés, amelyből kiderül, hogyan adóztatnák meg az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokat - írja a Blikk. A tervezet szerint
Spots 

Elkészült a vagyonadóról szóló részletes pénzügyminisztériumi előterjesztés, amelyből kiderül, hogyan adóztatnák meg az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokat - írja a Blikk. A tervezet szerint

nem csupán az ingatlanokat vennék figyelembe: a bankszámlán tartott pénz, az értékpapírok, a céges részesedések és más befektetések is bekerülhetnek a számításba.
Az adó mértéke az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész 1 százaléka lenne. A magyar magánszemélyek teljes – belföldi és külföldi – vagyona érintett lehet, míg külföldieknél csak a hazai ingatlanok.
A Blikk birtokába került pénzügyminisztériumi előterjesztésből az eddigieknél jóval részletesebben látszik, hogyan működhetne az új adó. Egy fontos kitétel azonban minden oldalon szerepel: „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.” Vagyis a mostani terv még változhat, ahogyan az alábbi szabályok is.
Az ingatlanok értékelésére különösen részletes szabályokat dolgoztak ki. Elsősorban egy, a tárgyév végét megelőző 12 hónapban történt ügylet értékéből indulnának ki. Régebbi tranzakciónál – bizonyos feltételekkel akár tíz évre visszamenően – indexálnák a korábbi értéket.
Ha ilyen adat nincs, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje következne. Az adóhatóság az illetékkiszabási eljárásokból rendelkezésére álló adatok, valamint az ingatlan elhelyezkedése, műszaki és környezeti jellemzői alapján számolná ki az értéket.
Az adózó ugyanakkor független ingatlanvagyon-értékelő által megállapított forgalmi értéket is használhatna. Ha ez több mint 20 százalékkal eltérne a más módszerrel kapott értéktől, a szakértőnek részletesen indokolnia kellene az eltérés okát. 500 millió forintot elérő ingatlannál legalább két értékelési módszert kellene alkalmaznia.
A tőzsdei részvények értékét alapvetően a tőzsdei árfolyam alapján állapítanák meg. A nem tőzsdei cégrészesedéseknél már összetettebb képlet jönne: a társaság utolsó lezárt üzleti évének saját tőkéjéből és jövedelemtermelő képességéből indulnának ki.
Külön szabályokat dolgoztak ki többek között a holdingvállalkozásokra, a frissen alapított cégekre és a kisebbségi részesedésekre is. A vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezett vagyon sem tűnne el az adó szempontjából: ezek önálló vagyonkezelési adóalanyként jelennének meg. A belföldi magánszemély teljes külföldi vagyona is bekerülhetne az adóalapba.
A külföldön megfizetett, a magyar vagyonadóval azonos vagy hasonló jellegű adót ugyanakkor bizonyos feltételekkel be lehetne számítani. A nemzetközi adóegyezmények is szerepet kapnának: ha egy egyezmény alapján valamely vagyonelemet Magyarország nem adóztathat, arra magyar vagyonadót sem kellene fizetni.
Elkészült a vagyonadóról szóló részletes pénzügyminisztériumi előterjesztés, amelyből kiderül, hogyan adóztatnák meg az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokat - írja a Blikk.
