Spots 
A GDP-adatok alapján az elmúlt 3-4 évben már többször is lehetett reménykedni abban, hogy magunk mögött hagytuk a stagnálás időszakát, és a küszöbön áll a gazdasági fordulat. Ez azonban eddig mindig elmaradt.
A GDP-t nagyon sok tényező mozgatja, sokszor elég egy-két negyedéves költségvetési kiköltekezés, ami azonnal megdobja a növekedést. És máris sokkal jobban néznek ki az adatok. Máskor elég, ha néhány nagy ipari vállalat termelése elkezdődik vagy felpörög, azonnal szebb növekedési adatok érkeznek. De ugyanígy igaz, hogy romlik a teljesítmény, akár egy extrém aszályos időszak miatt. Miközben "csak" a mezőgazdaság van gondban. Ilyenkor pedig felélénkül a vita a közgazdászok között: tényleg csak a költségvetési pénzosztás állította növekedési pályára a gazdaságot? Valójában nem is olyan rózsás az ipar helyzete, mint ahogy elsőre látszik? A rossz termés visszaveti az élelmiszeripart és inflációt is okozhat?
Amíg tehát a GDP-t az időjáráson keresztül a geopolitikai változásokon át a fiskális politika is befolyásolja, addig a vállalatok viselkedése sokkal stabilabb. Ők nem rángatják a kormányt egy-egy széllökésre. A cégek akkor kezdik kiírni az üres álláshelyeket, amikor azt látják, hogy a konjunktúra beindult, jönnek a megrendelések, és a jövőbe vetett hitük erős. Amíg ez nincs így, addig a túlórák változtatásával vagy a műszakok alakításával reagálnak a kisebb változásokra. Most viszont elkezdtek toborozni. Az üres állások száma 2022 óta folyamatosan zuhant, idén viszont növekedésnek indult.
A történelmi tapasztalatok szerint a vállalatok nem szokták elnézni a növekedési ciklusokat. Persze egy-egy vállalat tévedhet, egy-egy szektor lehet lejtőn vagy épp lehet erős konjunktúrában, de egyszerre az összes cég nem igazán szokott tévedni. Ha pedig hihetünk ennek a trendnek, akkor a következő időszakban a magyar gazdaság teljesítménye kedvező pályán haladhat.
Nézzük meg, mit mutat az üres állások száma! A fenti grafikon alapján 4 trendet azonosíthatunk 2013 óta. Egészen 2019-ig felívelést láttunk a betöltetlen állások számában, miután a gazdaság növekedett, a képzett munkaerő pedig fogytán volt. A növekedés megtorpanása és a Covid-sokk aztán pillanatok alatt ütötte meg a GDP-t, és a vállalatok is behúzták a féket (2019-2020). A koronavírus-válságból való kilábalást (2021-2022) pedig megtörte a háború és az energiaválság, amelynek hatására 60 ezerről szépen lassan 40 ezerre olvadt az üres álláshelyek száma.
Úgy tűnik azonban, hogy 3 évnyi gazdasági stagnálás után új trend veszi kezdetét. Az idei év elejétől ugyanis egyre több a kiírt pozíció. Ez pedig nem csak szezonális hatás. A Portfolio szezonálisan kiigazított adatai is azt mutatják, hogy szépen lassan nő a betöltetlen pozíciók száma. A vállalatok optimizmusát, vagyis az egyre több kiírt pozíciót több tényező is támogathatja.
A lakosság sokkal optimistább, mint korábban, így a költekezési kedv megugrásával, a kereslet felfutásával számolhatnak.
Az EU-források beérkezése lökést adhat a hazai fejlesztéseknek, beruházásoknak, magasabb fordulatszámra kapcsolva a GDP-növekedést. Az idei évben úgy néz ki, hogy éledezik az exportszektor, igaz, egyelőre csak néhány ágazat felelős az élénkülésért.
A kamatkörnyezet tartós normalizálódásának lehetősége a vállalatok széles körének teszi kiszámíthatóvá a hitelköltségeit, nem kell egy-egy "kedvezményes" hitelre ácsingózni.
Megszűnt az előző kormányzat ad-hoc intézkedéseitől való tartós félelem, ami visszafogta a fejlesztéseket, és tartós óvatosságot eredményezett.
A GDP-adatok alapján az elmúlt 3-4 évben már többször is lehetett reménykedni abban, hogy magunk mögött hagytuk a stagnálás időszakát, és a küszöbön áll a gazdasági fordulat.