
Holnaptól Európa is beszáll a magyar áramrendszer kiegyensúlyozásába
A nagyfeszültségű áramhálózatot üzemeltető MAVIR egy nyári tájékoztató során az „év projektjének" nevezte a MARI-PICASSO csatlakozást.
Spots 

A nagyfeszültségű áramhálózatot üzemeltető MAVIR egy nyári tájékoztató során az „év projektjének" nevezte a MARI-PICASSO csatlakozást.

De miről is van szó? Az áramrendszerben a termelésnek és a fogyasztásnak minden pillanatban egyeznie kell. Ha egy felhő váratlanul a naperőművek fölé ér, vagy kiesik egy erőmű, a MAVIR tartalékokat hív be. A kiegyenlítő energiát kétféle tartalék szolgáltatja: az automatikusan induló (aFRR - PICASSO) perceken belül, a manuálisan indítható (mFRR - MARI) valamivel lassabban állítja helyre az egyensúlyt. A szolgáltatásért természetesen díjazásban is részesül az adott erőmű vagy fogyasztó (például felhasználásának csökkentésével, ha kevés a termelés).
Ezt a szolgáltatást eddig kizárólag hazai, jellemzően gáztüzelésű erőművek nyújthatták (és egyre gyakrabban villamosenergia-tárolók). A csatlakozás lezárta után azonban a MAVIR egy közös platformra adja be az igényét, és egy algoritmus választja majd ki a legolcsóbb elérhető ajánlatokat. (A csatlakozás kétirányú: a hazai szolgáltatók is ajánlhatnak külföldre.)
A bevezetés fokozatos lesz: a MAVIR csütörtökön vezeti be a szabványos termékeket, a platformokhoz pedig október 6-ig csatlakozik, először a PICASSO-hoz, utána a MARI-hoz.
Átlagosan olcsóbb, negyedóránként drágább? A legnagyobb változás az elszámolást érinti. A kiegyenlítő energiát már nem ajánlatonként fizetik ki, hanem egységes áron, amelyet az utolsóként, vagyis a legdrágább még szükséges ajánlat határoz meg (a nagykereskedelmi árampiacon ismert merit order rendszerhez hasonlóan). Az ALTEO szakértője a Portfolio-nak a nyugat-európai tapasztalatok alapján a rendszerről azt mondta, hogy
az átlagár legfeljebb minimálisan csökkent, miközben az ártüskék a csatlakozás előtti kilengések öt-tízszeresét is elérhetik.
Ez azért fordulhat elő, mert az olcsóbb szolgáltatás csak akkor tud hatást gyakorolni, ha a határkeresztező vezetékek kapacitása - vagyis, hogy mennyi áram tud áthaladni az országokon - megfelelő. Ha van egy hálózati szűkület, vagy egy téli hiány, esetleg egy geopolitikai sokk egyszerre sújtja a kontinenst, a közös piac előnye elpárolog.
Fizikailag Magyarország jól áll: 2022 óta mind a hét szomszédjával van villamos összeköttetése, és a régióban tranzitszerepet tölt be. A platformok szempontjából azonban egyelőre csak három határ számít: Ausztria, Szlovákia és Szlovénia már élesben csatlakozott, Horvátország és Románia csak 2027-ben követi, Szerbia és Ukrajna pedig nem része a rendszernek. Vagyis épp a déli, olcsó vízenergiát kínáló szomszédok maradnak ki egyelőre. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A nagyfeszültségű áramhálózatot üzemeltető MAVIR egy nyári tájékoztató során az „év projektjének" nevezte a MARI-PICASSO csatlakozást.
