Spots 
Úgy tudom, már beszélt néhány emberrel Magyarországon a vagyonadóról. A kormány évi 1 százalékos adót készít elő az egymilliárd forintot, vagyis nagyjából 2,7 millió eurót meghaladó egyéni vagyonrészre. Az eddig megismert elemek alapján ebből lehet jól megtervezett vagyonadó? Nyugodtan menjünk bele a részletekbe!
Igen, és szerintem ebben a legfontosabb kérdés, a legfontosabb tervezési szempont az, hogy mennyire átfogó az adóalap. Vagyis vannak-e mentességek, kimaradnak-e bizonyos vagyonelemek.
A korábbi európai vagyonadókban mindenféle mentességek és kiskapuk voltak, és ennek nagyon rossz következményei lettek, csökkentek az adóbevételek, és igazságtalanságokat teremtettek. Különösen azt, hogy végül éppen az adott ország leggazdagabb emberei nem fizették meg az adót.
Abból, amit eddig megértettem – és remélem, hogy a végleges törvényben is ez lesz –, úgy tűnik, a magyar vagyonadó ebből a szempontból átfogó lenne.
Tehát a teljes nettó vagyonra vonatkozna: ingatlanokra, pénzügyi eszközökre, az adósságok levonása után, az egymilliárd forint feletti részre. Ha valóban így csinálják meg, az óriási előrelépés lenne ahhoz képest, a korábbi próbálkozásokhoz képest, és jól működhetne. Számomra ez a legfontosabb tervezési kérdés.
A másik kérdés az, hogy lesz-e valamilyen mechanizmus az adózás által motivált külföldre költözés visszaszorítására. Ez is hagyományos problémája volt a korábbi vagyonadóknak, mert mindig vannak gazdag emberek, akik azzal fenyegetőznek, hogy elköltöznek. A gyakorlatban ezt sokszor nem teszik meg, különösen, ha 1 százalékos adóról beszélünk. Ez nem magas adókulcs, különösen nem egy olyan országban, ahol a jövedelemadó alapvetően is nagyon alacsony.
Én nem feltétlenül látok nagy kockázatot a kiköltözésben, de még jobb lenne kimondani, hogy önmagában a külföldre költözés nem elég az adó elkerüléséhez. Például aki Magyarországon vált nagyon gazdaggá, majd egy másik országba költözik, az mondjuk a kiköltözése után még tíz évig az adó hatálya alatt maradna. Ez gyakorlatilag nullára csökkentené a kizárólag adóelkerülési céllal történő kiköltözéseket.
Már az előadás alatt is többször előkerültek a norvégiai történések, amelyeket gyakran negatív példaként említenek a vagyonadó miatt elköltöző gazdagok kapcsán. Indokolt lehet emiatt például egy exit tax, vagyis távozási adó?
Először is rengeteg téves információ kering arról, ami Norvégiában történik. Aki megnézi a számokat és elolvassa a tudományos tanulmányokat, az tudja, hogy a vagyonadó kulcsának 2022-es megváltoztatása több mint 40 százalékos növekedést eredményezett a vagyonadóból származó bevételben. Ha pedig néhányan valóban elköltöztek az adó miatt, akkor néhány tucat esetről beszélünk. Mindezek nettó hatása Norvégia számára nagyon erősen pozitív.
Az igaz, hogy Norvégiában a vagyonadó reformját összekötötték az exit tax reformjával is, és őszintén szólva szerintem előnyösebb rendszer az imént említett trailing tax, miszerint az adókötelezettség bizonyos ideig akkor is követi az embert, ha külföldre költözik.
Úgy tudom, már beszélt néhány emberrel Magyarországon a vagyonadóról.