Spots 
A hazai vállalatok versenyképessége többszörös nyomás alatt van: a termelékenység megrekedt, az AI hatalmas hatékonysági elvárásokat támaszt, a munkaerő költsége folyamatosan emelkedik. Ehhez jön a Hormuzi-szoros miatt egyre fokozódó energiaválság kérdése.
Ezeket a tényezőket is figyelembe véve beszélt Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője a Portfolio szegedi KKV-fórumán a tudatos energiagazdálkodás egyre nagyobb jelentőségéről, amely nagyon komoly versenyképességi tényezővé vált.
Ahogy a szakember rámutatott, a magyar cégek költségeinek átlagosan 10–13 százalékát teszik ki az energiakiadások, a HoReCa-szektorban ez akár 15–20 százalék is lehet, miközben a hazai vállalkozások Európa legmagasabb energiaárai közé tartozó díjakat fizetnek.
egyre fontosabbak lehetnek a tőzsdei, spotos és zónaidős konstrukciók: nappali, napenergia-termelésben gazdag időszakokban ugyanis jelentős megtakarítás érhető el, ha a cégek fogyasztásukat ehhez igazítják.
A szakember kiemelte az energiatárolás szerepét is: az akkumulátorokkal a nappal olcsóbban elérhető energia az esti, drágább időszakban is felhasználható.
Szeder Péter, az Initiative Media digitális stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-korszakban az ügyfélszerzés új szabályok szerint működik. A cégeknek nem elég jelen lenniük az online térben: strukturált, hiteles, szakértői tartalmakkal kell láthatóvá válniuk az AI-alapú keresésekben és ajánlásokban is. Különösen a KKV-knál értékelődik fel a vezetői személyes márka szerepe.
Dr. Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja szerint az agrárium a mesterséges intelligencia egyik legkeményebb gyakorlati tesztterepe. Az AI akkor hoz valódi értéket, ha nem divatos címkeként jelenik meg, hanem a gazdálkodói döntéseket támogatja: például a vetés, a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás vagy az állategészségügyi megfigyelés területén.
Az AI vállalati alkalmazásának gyakorlati aspektusaival dedikált kerekasztal foglalkozott Bilicki Vilmos, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docensének moderálása mellett. Olajos Márk, a Four Creation ügyvezetője szerint a kreatív iparban az AI hasznos támogató eszköz, de nem helyettesítheti az emberi gondolkodást. Fehérvári Krisztina, a Poliext cégvezetője arról beszélt, hogy az AI-alapú értekezlet- és projektkezelés javította a vezetői kontrollt és a hatékonyságot.
Csiha Márk, a Csiha Innovációs és Technológiai Zrt. alapító-vezérigazgatója pedig azt emelte ki, hogy a szoftverfejlesztésben az AI bizonyos monoton feladatokat hónapokról hetekre rövidíthet, bár a skálázás, az adatbiztonság és a felhőhasználat továbbra is komoly kérdés.
A családi vállalkozások generációváltásáról szóló beszélgetés Virág Nikolett, a VND Research ügyvezetője moderálásával zajlott, aki úgy vélekedett, hogy
A hazai vállalatok versenyképessége többszörös nyomás alatt van: a termelékenység megrekedt, az AI hatalmas hatékonysági elvárásokat támaszt, a munkaerő költsége folyamatosan emelkedik.