
Eljött a pillanat, amitől sokan tartottak: példátlan adósságválság fenyegeti az…
Franciaország vált az európai államadósság-fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak új gócpontjává.
Spots 

Franciaország vált az európai államadósság-fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak új gócpontjává.

A 10 éves francia állampapírhozamok az iráni háború kitörése óta a G7-országok közül a legnagyobb mértékben emelkedtek, a korábbi 3,2 százalékról 2008 óta nem látott, 4,8 százalék feletti szintre ugrottak.
A francia és a német állampapírok közötti hozamkülönbség idén először lépte át az 1,1 százalékpontos szintet 2012 óta, ráadásul Franciaország immár mintegy 0,2 százalékponttal többet fizet az adósságáért, mint a korábban problémás adósnak számító Olaszország, ami az 1990-es évekig visszanyúló adatsorokban példa nélküli.
"A befektetők hajlamosak elfelejteni, hogy a geopolitikai válságok középpontjába kerülő adósságpiacokon milyen gyorsan elpárologhat a kereslet" – mondta Aleš Koutný, a Vanguard nemzetközi kamatpiaci vezetője a Financial Timesnak. Hozzátette, hogy
a jövő évi választáson egyes pártok nagy gesztusokat tehetnek, ami tovább erősítheti a költségvetési fegyelem lazítását. A Vanguard emiatt a viszonyítási indexhez képest alulsúlyozza a francia államkötvényeket a portfóliójában.
A Scope hitelminősítő a hónap elején AA-ról A+-ra rontotta Franciaország adósbesorolását, a tartósan magas költségvetési hiányra, a növekvő kamatteherre és az emelkedő államadósságra hivatkozva.
Sébastien Lecornu miniszterelnök az elkövetkező hetekben komoly költségvetési csatára kényszerül, amelynek során az ellenzék akár meg is buktathatja a kisebbségi kormányt. Az 54 milliárd eurós kiadáscsökkentési csomagot tartalmazó jövő évi büdzsétervezetet a befektetők kedvezőtlenül fogadták, ráadásul a megosztott parlamenten való átvitele is szinte esélytelennek tűnik. A szélsőbaloldali elnökjelölt, Jean-Luc Mélenchon felvetése, miszerint a jegybank által tartott államadósság egy részét el kellene engedni, tovább fokozta a piaci idegességet.
A francia állampapírok menekülőeszköz-státusza is megkopott, miután a hozamok az elmúlt években olyan nagyvállalatok kötvényhozamai fölé emelkedtek, mint az LVMH. A Mizuho stratégája szerint Franciaországot egyre inkább úgy árazza a piac, mint egy alacsonyabb besorolású szuverén kibocsátót, és egy megnyugtató fordulat hiányában kevés befektető mer szembemenni a táguló hozamfelárakkal.
A kormány elismerte, hogy az idei költségvetési hiány a GDP 5,5 százalékára duzzad, ami jóval meghaladja az 5 százalékos célt.
A lassuló gazdasági növekedés miatt ráadásul Franciaország már lemarad szomszédaitól, ami tovább nehezíti a kiigazítást. A francia adósságkezelő kedden bejelentette, hogy jövőre a visszavásárlásokkal korrigálva rekordösszegű, 340 milliárd eurónyi közép- és hosszú lejáratú kötvényt tervez kibocsátani. Ez mintegy 10 százalékos növekedést jelent az idei évhez képest, miközben a költségvetés kamatterhei várhatóan elérik a 72,9 milliárd eurót. Nem minden piaci szereplő látja azonban sötéten a helyzetet,
Franciaország vált az európai államadósság-fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak új gócpontjává.
