Spots 
Módosító javaslatot nyújtott be a Tisza az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényhez, ennek értelmében nem az október 23-i forradalom évfordulója előtt, hanem utána, november 4-én hoznák nyilvánosságra az iratokat.
A Tisza közleménye szerint Melléthei-Barna Márton, a Tisza-frakció képviselője kezdeményezte az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvény hatálybalépésének módosítását 2026. október 20 helyett 2026. november 4-re.
Az indoklás szerint a kéthetes halasztásra azért van szükség, mert az iratanyag előzetes átvizsgálása és a nyilvánosságra hozatal előkészítése a tervezettnél több időt vesz igénybe.
„A módosítás biztosítja, hogy az érintett iratanyag teljes körű áttekintése megtörténjen, és a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság a hatálybalépés napjától érdemi munkát végezhessen” – olvasható a Tisza közleményében.
Július végén nyújtotta be a kormány a parlamentben az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot. A kormány július végi közleményében arról írtak, hogy a kommunista diktatúra állambiztonsági tevékenységének feltárásával már többször kísérleteztek a rendszerváltás óta hatalmon lévők, de egyik próbálkozás sem bizonyult teljesnek vagy sikeresnek.
A javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Erre a célra egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét. Az akták több lépésben válnak majd nyilvánossá.
Elsőként, az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető. Magyar Péter korábban azt ígérte, ezeket az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt pár nappal hozzák majd nyilvánosságra. Ez most november 4-re változik, amennyiben elfogadják a módosítást.
A hálózati személyekről, azaz a beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról vezetett személyi jellegű iratanyagokat, a B dossziékat és B mappákat csak 2027. február 25-ig fogják nyilvánosságra hozni.
A részletes törvény, ami megalapozza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) működését, szeptember 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben.
A törvénnyel kapcsolatos korábbi viták során a kormánypárt többször hangsúlyozta, hogy nem sebeket akarnak feltépni, csak a feldolgozási folyamatot akarják segíteni – még ha ez néhány fájdalmas beszélgetéssel is jár majd. Ezért a törvényben azt írják, hogy az „emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény”. Ezért úgy teszik kutathatóvá az iratokat, hogy az érintettek jogait is megóvják, miközben megfelelően érvényesíthető a közérdekű adatok megismeréséhez való jog. Hogy miért fontos az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, arról itt írtunk korábban.
Módosító javaslatot nyújtott be a Tisza az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényhez, ennek értelmében nem az október 23-i forradalom évfordulója előtt, hanem utána, november 4-én hoznák nyilvánosságra az iratokat.