Spots 
Az OTP Bank Nyrt. vizsgálja az oroszországi kivonulás lehetőségeit, írja a Bloomberg. A lap birtokába került dokumentumok szerint az OTP (orosz) ügyfelei között olyan vállalatok is szerepeltek, amelyeket az orosz Gazprom irányít, vagy épp olyan cégek, amelyek az orosz külföldi hírszerző szolgálathoz kötődő szervezeteknek nyújtottak szolgáltatásokat.
Az OTP oroszországi piaci részesedése mintegy 0,4 százalék, így a bank viszonylag kis szereplőnek számít Oroszországban a versenytársaihoz, például az UniCredithez és a Raiffeisen Bankhoz képest. Ennek ellenére eddig mintegy 880 millió dollár osztalékot tudott hazautalni az egyre nyereségesebbé váló oroszországi üzletágából.
„A balti térségben fennálló stratégiai érdekeltségünkre, valamint az Oroszországból származó osztalék terén az elmúlt évben elért korlátozott előrelépésre tekintettel az OTP megkezdte oroszországi stratégiájának felülvizsgálatát, amelynek része lehet a teljes kivonulás is” – közölte a Bloomberggel Csányi Péter, az OTP Csoport vezérigazgatója. A bank egy külön közleményben azt írta, hogy a háború kitörése után azonnal felfüggesztette a vállalati hitelezést Oroszországban, kivonta az országban működő leányvállalatából a csoporton belüli finanszírozást, és jelenlegi oroszországi tevékenysége szinte kizárólag a lakossági hitelezésre korlátozódik.
A bank szerint az osztalékok hazautalásával csökkentette oroszországi kitettségét. Az OTP hangsúlyozta, hogy az így hazautalt pénzt nem használják fel a Luminor felvásárlásának finanszírozására vagy más vállalati célra. Az orosz üzletág részesedése nőtt a háború óta
Az OTP oroszországi ügyfelei között olyan vállalatok is szerepeltek, amelyek orosz állami szervezeteknek nyújtottak szolgáltatásokat – derül ki a Bloomberg által megvizsgált dokumentumokból (ezek belső levelezéseket, szerződéseket és átutalási bizonylatokat tartalmaznak). Fontos leszögezni, hogy a dokumentumok nem bizonyítják, hogy az OTP megsértette volna a szankciókat, de részleteket tárnak fel a bank oroszországi ügyfeleinek tevékenységéről. Egy korábbi ügyfél volt például egy olyan üzletemberhez köthető szervezet is, akit az orosz propaganda terjesztése és a Krím 2014-es, jogellenes annektálásának finanszírozása miatt szankciókkal sújtottak.
A többi, Oroszországban maradt bankhoz hasonlóan az OTP-nek is be kell tartania az ország szabályait és üzleti gyakorlatát. A bank szerint ez többek között azt jelenti, hogy fenn kell tartania az ügyfélszámlákat, és rubelben bonyolított tranzakciókat kell feldolgoznia az országon belüli ügyfelei számára. Ez megnehezíti olyan vevő találását, amelyet mind a nyugati szabályozó hatóságok, mind az orosz hatóságok elfogadnának, és azzal a kockázattal jár, hogy a magyar bank komolyan veszteségeket szenvedhet el, ha kivonul az országból. Az OTP szerint Oroszországban a távozó vállalatok eszközeik piaci értékének mindössze mintegy 5 százalékát realizálhatják, így „jelenleg az értékesítés gyakorlatilag lehetetlen”. A Gazpromig érő tranzakciók
A Bloomberg által megvizsgált dokumentumok között szerepel például a Gazprom 2026 áprilisából és májusából származó belső levelezése is. Ezekben egy lehetséges „fizetési konstrukció” kialakításáról egyeztettek, amelyben a Gazprom Export, a Gazprom 75 százalékos tulajdonában álló szerbiai gázelosztó, a Yugorosgaz, valamint egy szintén a Gazprom irányítása alatt álló harmadik vállalat, a Rosingaz vett volna részt. Az e-mailekben tárgyalt konstrukció szerint a Yugorosgaz úgy fizetett volna a Gazpromnak, hogy az OTP Szerbiánál vezetett eurós számlájáról átutalja az összeget a Rosingaznak a szerb állami tulajdonú Banka Poštanska Štedionicánál (BPS) vezetett eurós számlájára.
A Rosingaz a Gazprom leányvállalata, amely korábban Cipruson működött, majd az orosz cégnyilvántartás szerint az orosz exklávéba, Kalinyingrádba helyezte át a székhelyét. Európai kormányzati tisztviselők szerint a vállalatot valószínűleg közvetítőként használták volna egy ilyen tranzakcióban. Az egyik e-mail a BPS-en keresztül történő megoldást „a legbiztonságosabbnak” nevezte. A levelezésben egy másik lehetőséget is megvitattak: eszerint a Yugorosgaz először a saját OTP-s számlájáról a BPS-nél vezetett, szintén saját nevén lévő számlájára utalta volna a pénzt, majd onnan fizetett volna a Rosingaznak. A dokumentumokban nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik konstrukciót megvalósították volna, vagy hogy a Yugorosgaz OTP-nél vezetett számlájáról ténylegesen utaltak volna pénzt a Rosingaznak.
Egy másik, 2022. szeptember 6-i levelezés szerint a Yugorosgaz arról tájékoztatta a Gazpromot, hogy valamivel több mint 4,3 millió euró osztalékot fizetett ki neki a 2021-es év után. A Bloomberg által látott SWIFT-üzenet arra utal, hogy az átutalási megbízás az OTP Bank Szerbiától érkezett, és a pénzt a Gazprom oroszországi Gazprombanknál vezetett számlájára kellett továbbítani. A tranzakcióban levelezőbankként a budapesti OTP Bank, valamint a Gazprombank luxemburgi leányvállalata, a GPB International vett volna részt. A dokumentumokból nem állapítható meg, hogy a Gazprom végül megkapta-e az összeget. Az OTP európai leánybankjai teljes eszközállományuk alapján
Az OTP húsz éve lépett be az orosz piacra, és üzletága a teljes körű ukrajnai invázió óta még nyereségesebbé vált. A nyereség 2021 és 2025 között több mint ötszörösére, mintegy 202 milliárd forintra (635 millió dollárra) emelkedett, miközben az ügyfélbetétek állománya hétszeresére nőtt. A 2022-es invázió után a bank jelentősen visszafogta az Oroszországgal kapcsolatos nemzetközi fizetési szolgáltatásait, így például megszüntette az amerikai dollárban végrehajtott ügyféltranzakciókhoz kapcsolódó szolgáltatásait.
Az OTP Bank Nyrt.